Tudatos Vállalkozás irányítás
Tudatos vállalkozásirányítás: a jó cégvezető nemcsak dolgozik, hanem előre is lát
Miért nem elegendő a magas árbevétel, hogyan függ össze a könyvelés a vállalkozás vezetésével, és mit tehet egy ügyvezető azért, hogy ne a következő probléma határozza meg a döntéseit?
Egy vállalkozást elindítani sokszor könnyebb, mint éveken át jól működtetni.
Az első időszakban még szinte minden az ügyfélszerzés körül forog. Legyen elegendő megrendelés, érkezzenek a bevételek, legyen miből kifizetni a számlákat. Ha fejlődik a vállalkozás, új feladatok jelennek meg. Alkalmazottakat kell felvenni, nagyobb beszerzéseket kell finanszírozni, szerződéseket kell kötni, és egyre több pénzügyi döntést kell meghozni.
Egy idő után azonban felmerül egy kellemetlen kérdés:
Valóban mi irányítjuk a vállalkozást, vagy csak folyamatosan reagálunk arra, ami éppen történik?
A két működési mód között jelentős különbség van.
A tudatos vállalkozásirányítás nem azt jelenti, hogy a vezető minden gazdasági eseményt előre meg tud jósolni. Ilyen képessége senkinek nincs. Sokkal inkább azt, hogy tisztában van a vállalkozása helyzetével, felismeri a pénzügyi összefüggéseket, és nem kizárólag megérzések alapján hozza meg a fontosabb döntéseit.
A magas árbevétel még nem jelenti azt, hogy egy vállalkozás jól működik
Tegyük fel, hogy egy kereskedelmi vállalkozás tulajdonosa elégedetten zárja a hónapot. A forgalom meghaladta az előző időszak eredményét, több új ügyfél érkezett, és a számlázóprogram is jelentős bevételt mutat.
Ennek természetesen lehet örülni.
De vajon mennyi maradt meg ebből az összegből?
Mennyi pénz érkezett ténylegesen a bankszámlára? Mekkora összeget kell még kifizetni a beszállítóknak? Mennyi készlet áll a raktárban? Milyen adófizetési kötelezettségek esedékesek a következő hetekben?
A növekvő forgalom önmagában nem válasz ezekre a kérdésekre.
Egy cég akár jelentős árbevétel mellett is kerülhet nehéz pénzügyi helyzetbe. Elég hozzá néhány késedelmesen fizető vevő, rosszul megválasztott fizetési határidő, váratlan költség vagy túl gyorsan végrehajtott fejlesztés.
Különösen veszélyes lehet, ha a vállalkozás tulajdonosa a kiállított számlák összegéből indul ki, amikor azt mérlegeli, mennyi pénzt költhet el.
A számlázott bevétel, a számviteli eredmény és a rendelkezésre álló pénz ugyanis három különböző dolog.
Egy vállalkozás pénzügyi egészségét nem egyetlen szám mutatja meg. A valós helyzet megértéséhez több adatot kell együtt vizsgálni.
A nyereség és a bankszámlaegyenleg nem ugyanaz
Ezt a különbséget érdemes különösen komolyan venni.
Képzeljünk el egy szolgáltató céget, amelynek a bankszámláján november elején 2,4 millió forint található.
A vezető számításai szerint a következő harminc napban 5,2 millió forint vevői befizetés várható. Ugyanebben az időszakban 6,4 millió forintot kellene kifizetnie munkabérekre, szállítókra, adókra és más kötelezettségekre.
Első látásra nincs különösebb probléma.
A becsült pénzügyi helyzet:
2 400 000 + 5 200 000 − 6 400 000 = 1 200 000 Ft
A cég tehát a feltételezett beérkezések alapján pozitív egyenleggel zárhatná az időszakot.
Csakhogy két nagyobb ügyfél később fizet, és összesen 2 millió forint nem érkezik meg a tervezett időpontban.
A várható egyenleg így már mínusz 800 000 forint.
A vállalkozás ügyfelei nem tűntek el. A számlák léteznek. A megrendelések teljesítése is megtörtént.
A pénz viszont nincs ott akkor, amikor szükség lenne rá.
Ez egy szemléltető példa, de jól bemutatja, miért nélkülözhetetlen a likviditási tervezés.
A könyvelés megmutathatja a korábbi és jelenlegi gazdasági eseményeket. A pénzügyi terv azt segíti felmérni, hogy a következő időszakban mikor és mekkora pénzmozgások várhatók.
A kettőnek együtt van igazán értéke.
Mi a tudatos vállalkozásvezetés alapja?
A tudatos vállalkozásvezetés egyik legfontosabb eleme a rendszeres pénzügyi tájékozódás.
Nem szükséges minden ügyvezetőnek mérlegképes könyvelővé vagy közgazdásszá válnia. De az alapvető gazdasági összefüggéseket érdemes értenie.
Egy vállalkozás irányításánál legalább öt kérdésre rendszeresen választ kell tudni adni:
Mennyi pénz áll ténylegesen rendelkezésre? Nemcsak a banki egyenleg fontos, hanem az is, hogy ebből mekkora összegre van már kötelezettségvállalás.
Mekkora a vállalkozás tényleges jövedelmezősége? Az értékesítési bevételek és a működéshez kapcsolódó költségek viszonyát is meg kell vizsgálni.
Milyen kifizetések várhatók? A bérek, közterhek, hiteltörlesztések és beszállítói számlák esedékességét előre kell látni.
Milyen követelések vannak még kint? A teljesített munka nem egyenlő a beérkezett pénzzel.
Milyen változások várhatók a következő hónapokban? Egy nagyobb beruházás, szezonális forgalomcsökkenés vagy új munkavállaló jelentősen átalakíthatja a pénzügyi helyzetet.
Ezek egyszerűnek tűnő kérdések. A válaszok azonban sok vállalkozásnál különböző programokban, Excel-táblákban, bankszámlakivonatokban és könyvelési kimutatásokban találhatók meg.
A jó vezetői rendszer éppen ezért nem attól jó, hogy bonyolult, hanem attól, hogy a szükséges információkat időben és érthető formában teszi elérhetővé.
Költségcsökkentés vagy tudatos költséggazdálkodás?
Amikor egy vállalkozás pénzügyi helyzete romlik, az első reakció gyakran a költségek visszafogása.
Ez bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen. De nem mindegy, hogy mit és miért csökkentünk.
Egy szolgáltató vállalkozás például dönthet úgy, hogy megszüntet egy drágának ítélt szoftver-előfizetést. Látszólag havi néhány tízezer forintot takarít meg.
Ha viszont az adott program korábban jelentős adminisztrációs munkát váltott ki, a megszüntetése több munkaórát eredményezhet. Ezeket az órákat valakinek ki kell fizetni, vagy a munkatársak más feladataitól kell elvonni.
A megtakarítás így könnyen csak papíron létezik.
Máskor éppen fordított a helyzet. Egy vállalkozás évekig fizet olyan szolgáltatásokért, amelyeket alig használ. Ezek a költségek külön-külön nem feltűnőek, éves szinten azonban már jelentős összeget képviselhetnek.
A tudatos költséggazdálkodás célja tehát nem az, hogy minden kiadást a lehető legkisebbre szorítsunk.
A fontosabb kérdés: milyen értéket kap a vállalkozás az elköltött pénzért?
Egy költség lehet indokolt akkor is, ha magas. És lehet felesleges akkor is, ha viszonylag alacsony.
Nem minden ügyfél ugyanolyan értékes a vállalkozás számára
A legtöbb vállalkozás szeretne több ügyfelet.
Ez érthető. A növekedéshez megrendelésekre van szükség.
De érdemes időnként megvizsgálni, hogy az egyes ügyfelek kiszolgálása mennyi erőforrást köt le.
Vegyünk példának két megrendelőt.
Az első rendszeresen rendel, pontosan fizet, megfelelő dokumentumokat küld, és ritkán igényel rendkívüli ügyintézést.
A második valamivel nagyobb összegben vásárol, de gyakran késve fizet, rendszeresen módosítja az igényeit, és sok olyan többletfeladatot jelent, amelyet az eredeti ár nem tartalmazott.
A második ügyfél árbevétel alapján értékesebbnek tűnhet.
Ha azonban a teljesítés költségeit, a munkaidőt és a finanszírozási terheket is figyelembe vesszük, már más eredményt kaphatunk.
Ez nem azt jelenti, hogy a nehezebben kezelhető ügyfeleket automatikusan el kell engedni.
Inkább azt, hogy a vállalkozásnak ismernie kell a szolgáltatásai és ügyfélkapcsolatai tényleges gazdasági következményeit.
A megfelelő árazás sok esetben fontosabb lehet, mint a megrendelések számának folyamatos növelése.
A vállalkozás növekedése új vezetési feladatokat hoz
Egy egyszemélyes vállalkozás működésében a tulajdonos szinte mindent átlát.
Ő beszél az ügyfelekkel, ő szervezi a munkát, ellenőrzi a pénzügyeket, és gyakran még az adminisztráció jelentős részét is maga végzi.
Amikor azonban megjelennek az első munkavállalók, új telephely nyílik, vagy megnő a megrendelések száma, ez a működési mód fokozatosan korlátokba ütközhet.
A vezető napja megtelik sürgős kérdésekkel.
Az egyik munkatárs döntést vár. A másik egy ügyfélpanaszt szeretne rendezni. Közben egy nagyobb szállítói számla is megérkezik, és a hónap végén fizetni kell a béreket.
Ilyenkor könnyű úgy érezni, hogy a vállalkozás fejlődik, hiszen egyre több a feladat.
Csakhogy a folyamatos elfoglaltság nem feltétlenül jelent hatékony működést.
A növekedéssel együtt a vezetési rendszernek is fejlődnie kell.
Világos felelősségi körökre, ellenőrizhető munkafolyamatokra, megfelelő információáramlásra és pénzügyi tervezésre van szükség.
Egy jól kialakított rendszernek nem az a célja, hogy a vezető minden apró döntést maga hozzon meg. Éppen ellenkezőleg: lehetővé kell tennie, hogy a fontos kérdésekre tudjon összpontosítani.
A könyvelés nem csak a hatóságoknak készül
A könyvelést sokan elsősorban jogszabályi kötelezettségként kezelik.
A számlákat átadják, a bevallásokat elkészítik, a fizetendő adókról értesítést kapnak, és ezzel a havi feladatot lezártnak tekintik.
Pedig a megfelelően vezetett számviteli nyilvántartások ennél lényegesen többre használhatók.
Egy vállalkozás főkönyvi adatai, vevő- és szállítóanalitikái, eszköznyilvántartásai és költségadatai értékes információkat hordozhatnak a vezető számára.
Megmutathatják például, hogyan változott az egyes költségtípusok aránya, mekkora követelésállomány halmozódott fel, vagy mely területeken növekedtek jelentősen a kiadások.
Ehhez azonban fontos, hogy a számviteli adatok rendezettek, megfelelő időszakra vonatkozók és kellően naprakészek legyenek.
A könyvelésből származó információ nem helyettesíti a vezető döntését. Abban segít, hogy a döntés ne pusztán feltételezésekre épüljön.
Egy könyvelő és egy cégvezető közötti jó szakmai együttműködésnek ezért a rendszeres egyeztetés is része lehet.
Nem minden vállalkozásnak van szüksége havi többtucat oldalas vezetői jelentésre. Egy kisebb cég esetében sokszor egy rövid, de pontos kimutatás is nagy segítséget jelenthet.
A lényeg az, hogy a vezető valóban értse a benne szereplő adatokat.
Mikor érdemes bevonni pénzügyi vagy KKV-menedzsment szemléletű szakembert?
Vannak olyan időszakok, amikor a megszokott működés már nem elegendő.
Ilyen lehet egy jelentős beruházás, nagyobb hitelfelvétel, új üzletág indítása vagy több munkavállaló felvétele.
Ezeknél a döntéseknél a várható bevétel mellett a finanszírozási igényt, a működési költségeket és az esetleges kockázatokat is érdemes előre értékelni.
Képzeljünk el egy céget, amely új gépet szeretne vásárolni.
A beruházás várhatóan gyorsabb munkavégzést és nagyobb kapacitást tesz lehetővé. Elsőre jó döntésnek látszik.
De a vásárlás előtt érdemes megvizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e elegendő megrendelés a többletkapacitás kihasználásához, mekkora lesz a fenntartási költség, és a finanszírozás milyen hatással lesz a következő hónapok pénzáramlására.
Ha a beruházás hitelből történik, a törlesztés akkor is esedékes lehet, amikor éppen kevesebb bevétel érkezik.
A megfelelő pénzügyi előkészítés nem garantálja, hogy minden üzleti döntés sikeres lesz. Abban viszont segíthet, hogy a várható következményeket még a kötelezettségvállalás előtt megvizsgálják.
A kis- és középvállalkozások vezetése és irányítása éppen erről a szélesebb szemléletről is szól.
Nem csupán a napi működést kell fenntartani, hanem meg kell érteni, hogyan kapcsolódik egymáshoz a pénzügy, az értékesítés, a munkaszervezés és a vállalkozás hosszabb távú terve.
Az adótervezésnek is helye van az üzleti döntések között
Egy vállalkozás eredményét és pénzügyi helyzetét az adózási kötelezettségek is befolyásolják.
A megfelelő adózási forma kiválasztása, a jogszabály szerinti kedvezmények vizsgálata vagy egy tervezett ügylet adóhatásainak előzetes értékelése ezért nem csupán adminisztrációs kérdés.
Érdemes azonban különbséget tenni a jogszerű adótervezés és az indokolatlan kockázatvállalás között.
Nem feltétlenül az a legjobb konstrukció, amely egyetlen hónapban a legalacsonyabb fizetendő közterhet eredményezi.
Figyelembe kell venni a vállalkozás tevékenységét, bevételi szerkezetét, költségeit, foglalkoztatási helyzetét és várható fejlődését is.
Egy rosszul megválasztott megoldás később jelentős többletadminisztrációhoz vagy olyan kötelezettségekhez vezethet, amelyekkel a döntéskor nem számoltak.
Ezért az adózási döntéseket célszerű a vállalkozás egészének működésével összefüggésben vizsgálni.
Hogyan lehet elkezdeni a tudatosabb irányítást?
Nem kell azonnal új vállalatirányítási rendszert vásárolni, és az sem feltétlenül szükséges, hogy minden folyamatot teljesen átalakítsunk.
Az első lépés sokkal egyszerűbb lehet.
Érdemes havonta kijelölni egy időpontot, amikor a vezető nem az aktuális ügyfelekkel, nem a napi teendőkkel, hanem kizárólag a vállalkozás pénzügyi és működési helyzetével foglalkozik.
Ekkor áttekinthető a bevételek alakulása, a költségek változása, a várható pénzbeáramlás és a következő időszak kötelezettségei.
Különösen hasznos lehet egy rövid, előretekintő likviditási terv. Ebben nemcsak az szerepel, hogy mennyi pénz van jelenleg a számlán, hanem az is, hogy az egyes hetekben milyen befizetésekre és kifizetésekre lehet számítani.
A tervezésnél nem elég az optimista forgatókönyvet megnézni.
Érdemes azt is végiggondolni, mi történik, ha egy jelentősebb ügyfél később fizet, egy megrendelés elmarad, vagy egy váratlan javítás jelentős kiadást okoz.
Nem azért, mert minden esetben a legrosszabbra kell számítani.
Hanem azért, mert egy előre felismert probléma kezelésére általában több lehetőség marad.
A tudatos irányítás egyik legnagyobb előnye éppen ez: időt adhat a vezetőnek a döntések előkészítésére.
A jó vállalkozásvezetőnek nem kell mindent egyedül megoldania
Sokan azért indítanak vállalkozást, mert önállóan szeretnének dolgozni, saját döntéseket hozni, és hosszabb távon valami értékeset felépíteni.
Az önállóság azonban nem jelentheti azt, hogy minden szakmai kérdésben egyedül kell eligazodni.
Egy megfelelő könyvelő, adózási szakember vagy pénzügyi tanácsadó olyan összefüggésekre is felhívhatja a figyelmet, amelyek a napi működésben könnyen háttérbe szorulnak.
A szakmai együttműködés akkor lehet igazán hasznos, ha a felek nem csupán a kötelező határidők idején kommunikálnak egymással.
A vezető ismeri a vállalkozás céljait és működését. A könyvelő a számviteli nyilvántartásokat és az adózási kötelezettségeket. A kettő együtt megfelelő alapot teremthet a gazdasági helyzet pontosabb értelmezéséhez.
A végső üzleti döntések természetesen továbbra is a vállalkozás vezetőjének felelősségi körébe tartoznak.
De sokkal könnyebb felelősen dönteni, ha a szükséges információk rendelkezésre állnak.
Egy gondolat, amelyet érdemes megjegyezni
Egy vállalkozás életében mindig lesznek váratlan helyzetek.
Változhatnak a piaci feltételek, megemelkedhetnek a költségek, késhetnek a vevők, és előfordulhat, hogy egy korábban jól működő üzleti modell újragondolásra szorul.
A tudatos vállalkozásirányítás nem tudja megszüntetni ezeket a bizonytalanságokat.
Segíthet viszont abban, hogy a vállalkozás vezetője időben észrevegye a változásokat, megfelelő kérdéseket tegyen fel, és átgondoltabban dönthessen a következő lépésekről.
A számok önmagukban nem vezetik a vállalkozást. De ha megtanuljuk értelmezni őket, sokkal többet mondhatnak annál, mint hogy mennyi volt a havi bevétel.
A jó vállalkozásvezetésben a tapasztalat, az üzleti érzék és a megfelelő pénzügyi információk nem egymás helyett, hanem egymást kiegészítve működnek.
A fejlődés pedig gyakran nem egy nagy döntéssel kezdődik.
Hanem azzal, hogy a következő hónap végén már nemcsak azt kérdezzük meg, mennyit kerestünk, hanem azt is, miért éppen annyit, mennyi maradt meg belőle, és mit kellene másként csinálnunk.
Mérlegbázis Könyvelőiroda – számviteli és üzleti szemlélet
A Mérlegbázis Könyvelőiroda könyvelési, bérszámfejtési és adózási szolgáltatásokkal támogatja az egyéni és társas vállalkozásokat. Szakmai szemléletünkben a rendezett számviteli háttér, az átlátható pénzügyi információk és a vállalkozások működésének megértése egyaránt fontos szerepet kap.
További információkért tekintse meg szolgáltatásainkat, vagy lépjen kapcsolatba velünk a Mérlegbázis kapcsolatfelvételi oldalán.
Ez a cikk általános szakmai tájékoztatás. A benne szereplő pénzügyi példa szemléltető jellegű. Egy konkrét vállalkozás adózási és pénzügyi döntéseihez egyedi helyzetfelmérés szükséges.
